Nemrég adott hírt arról az Index, hogy
egy új brit törvénytervezet szerint az interneten előforduló anonim rágalmazásokért, zaklatásokért,
becsületsértésekért és hasonló bűncselekményekért a kommentet közlő weboldalt
terhelné a felelősség.
Az Index tudósítója szerint amennyiben a törvénytervezet
megvalósulna, úgy a szólásszabadság kerülne veszélybe. A weboldalak üzemeltetői
dönthetnének, hogy vállalják-e a felelősséget, vagy csak úgy engedélyezik a regisztrációt
az oldalra, ha a kommentelők igazolják személyazonosságukat. Az első megoldást
nyilvánvalóan nem sokan vállalnák, míg a második a hozzászólók nagy részét
üldözné el. Ráadásul mindez jogi ütközésekhez is vezethet, hiszen Amerikában alkotmányos jog az anonim
véleménynyilvánítás.
A még hatályban lévő szabályozás szerint a weboldalak
üzemeltetői kötelesek a jogsértő kommentet törölni. Amennyiben ezt nem teszik
meg, és a felhasználó adatait nem adják ki a hatóságoknak, úgy őket terheli a
felelősség.
A Vasárnapi Hírek online felületén már két évvel ezelőtt olvashattuk Bánáti János, a Magyar
Ügyvédi Kamara elnökének véleményét az internetes anonimitásról:
„…sajnos a történelem, és ezen belül a magyar történelem, sokaknak rossz tapasztalattal szolgált, s emiatt menekülnek az arctalanságba. Ám ennek a veszélyeire, úgy hiszem, sokkal jobban kellene már figyelni, mert bűncselekmények sorát követik el az internet révén, és olyan méreteket ölt a gyalázatos, az emberi becsület, a méltóság megsértésére alkalmas névtelen fröcsögés, méghozzá hatalmas nyilvánosság előtt, hogy már egyre nehezebben tűrhető. A törvényi szabályozásnak kellene megoldania, hogy azokat az internetes szolgáltatókat, akik felelősek a tartalomért, ami névtelenül felkerülhet bizonyos honlapokra, felelősségre is lehessen vonni. Ez biztosan nem megoldhatatlan. A bűncselekmény ugyan névvel és névtelenül elkövetve is épp úgy bűncselekmény marad – csakhogy az utóbbit hihetetlenül nehéz felderíteni.”
A Facebook marketingigazgatója, Randi Zuckerberg szintén
azon a véleményen van, hogy kulturáltabb hozzászólásokat eredményez, ha az
emberek saját nevükkel nyilvánítják ki véleményüket – tudhatjuk meg az Index
pár hónappal ezelőtti írásából.
Nem csoda, hogy az online anonimitás oly régóta vita tárgya.
Egy olyan rendszerre lenne szükség, mely a véleménynyilvánítás szabadságát
megőrizve és az alapvető emberi jogokat nem sértő módon mégis képes lenne
kiszűrni a jogsértő felhasználókat. A módszer, hogy a kommenteket előzetesen
moderálják, vagy utólag töröljék azokat, melyek rágalmazást, becsületsértést
stb. tartalmaznak, még mindig járható útnak tűnik. Kérdés persze, hogy ki és mi
alapján végzi a moderálást.
És miközben különböző országok nagy erőfeszítéseket tesznek
annak érdekében, hogy törvény által szabályozva kelljen vállalnunk saját
személyazonosságunkat a világhálón, egyre több hír jelenik meg az online
anonimitás végéről (lásd pl. itt), azokról a technikákról,
melyekkel a felhasználók minden lépése követhetővé válik az interneten, s
mindez a felhasználók tudtán kívül, beleegyezésük nélkül. Ez még több bonyolult
jogi kérdéshez vezet, melyekre egyelőre nincsenek kielégítő válaszok.
